Sírj!

Sírd majd tovább azt a sok sírósan eltelt éjszakát,
Mikor minden este imádkoztam, hogy: nézz ma rám.
Sírj majd Te is a képeimet nézegetve, vágyódva rám
Zokogj majd akkor is mikor azt hiszed kár volna már.
Mert lehet, hogy meghallom szipogásod és érted jövök,
De készülj, a sok sírva eltelt éjjelem mind a fejedhez lököm.

Sírj majd te is minden barátodnak, hogy hiányzom,
Sírj majd, hogy már elfogadnál, akkor is ha hibázom.
Sírj majd nekik minden percben, hogy hadd beszélj velem,
Zokogj majd, mert már más lányt adott a szép élet nekem.
Akkor majd megtudod mit éltem át mindennap hiányodtól,
És nincs melletted olyasvalaki, aki ezért Téged kárpótól.

Sírj majd Te is, ahogy egykor én könnyeztem csókodért,
Ajkad ízét vártam a sok-sok neked el nem mondott bókokért.
Vártam, hogy kezünk összefonva sétálunk majd a tónál,
Ahol életembe egyszer, Te velem igazán boldog voltál.
Könnyek áramlanak szemeimből patokot sőt folyót képezve,
Hiába parancsolok nekik, hogy: állj! egyik sem fékez le.

Sírj majd egyszer Te is mindenért, ahogy én bőgtem,
Sírj majd, és szerelmünk szálait képzeletben sződd meg.
Mert nekem is csak ennyi jutott, a fantázia és a remény,
Ami nem rossz ,ha van, de egy ilyen helyzetben kevés.
Akkor majd megtudod mit éltem át mindennap hiányodtól,
És nincs melletted olyasvalaki, aki mindezért Téged kárpótól.

Farkas Péter

Szakadék

Még mindig itt vannak a sírós kis napjaim,
Még mindig fáj, hogy kitépted szívem lapjait.
Lapok Rólunk, amiket újraírni már nem lehet,
Megtennék most mindent, mit ember megtehet,
Csakhogy egy utolsó csókig újra itt legyél velem,
Csak egy utolsó ölelés, talán ennyi járhat nekem..
Több semmi, hagytalak elmenni, hagytalak bizony,
De nem! Nem ettől romlott meg köztünk a viszony.
Hiszen Te mindennap elhagyni akartál, de én sírtam,
A sok szerelmes verset egyre inkább csak írtam,
Hogy az nap még az enyém légy, értem élj és nevess,
Írtam ezernyi alkotást, még titkon várom, hogy keress.
Várom, hogy egy nap eszedbe jut, ami köztünk volt,
Bízom benne, hogy benned feltámad, ami már holt.
De..meghalt a szerelmed irántam, levegőt sem vesz már,
Azt mondják, hogy fenn a menyországban, ott jár.
Akkor én utánad lépek s ott nincs közöttünk ekkora táv,
De, ha van is kapunk úgy is szárnyakat, a lelkem hozzád száll.
Kopogtat szíved kapuin, hogy engedd be őt, hisz szeret,
De ilyen nincs, te őrült, ez itt a valóság nem pedig egy mese.
Hol élsz Te? Normális vagy? Hiszel még a mesékben?
A múlt csak egy szakadék, barátom most már ne nézz le!

Farkas Péter

Életfelfogás

     Az élet egy hamar kialvó gyönyörű ajándék, amiben nincs idő egy másodperc elpazarlására sem. Nem jól mondom? Gondolj bele nem rég még édesanyád etetett a cumisüvegből és nem rég még ő kelt fel hozzád, hogy gondoskodjon rólad. Röpül az idő lássuk be és a legrosszabb, hogy egy percre sem szünetel abban, hogy teljen, akkor sem, ha örülsz, ha sírsz, ha állsz, ettől még ő nem fog megállni veled.
     Hogy érzed? Ha most el kellene menned ebből a gyorsan elalvó életből, úgy távoznál el, hogy mindent megtettél családért, barátért, szerelemért, jövőért, álmaidért? Valószínűleg te sem így feküdnél le. Hát tegyél meg mindent, amit csak tudsz. Alkoss maradandót, hogy majd ebből mások a jövőben vagy jelenben értékelhető és hasznos gondolatokat meríthessenek. Ha van egy álmod azt ne add fel, hiszen azok azért vannak, hogy valóra váltsd. S ki az, aki ebben akadályozhat? Senki és semmi. Minden fejben dől el, légy határozott! Hidd el, hogy te képes vagy mindenre, mert ez így van. NE azt mondd, hogy: megpróbálom elérni azt, hogy ne legyek ennyire az alkohol rabja. NE! HELYTELEN hozzáállás! Légy határozott és bátran merd kijelenteni, hogy te nem leszel, mégpedig egyáltalán nem leszel rabszolga. -Nyílván nem csak erre értendő.- Tanulj meg hinni magadban, ha ez menni fog, akkor valóban te leszel a legnagyobb győztes, mert képessé válsz arra, hogy amit elhatároztál azt meg is valósítsd. Semmiképpen se felejts el élni, hiszen nem lesz alkalmod újra kezdeni, hogy újra élj. Úgy létezz, hogy, aki ismer az azt tudja mondani, hogy te vagy a legyőzhetetlen, mert téged semmi sem akadályozz az álmaid elérése révén. Ha ezt elmondják rólad, akkor ismét győztél, mert valakinek pédát állítottál, hogy ő is végre tudja ezt hajtani. A torlaszokat éld meg pozitív élethelyzetnek, mert ezek fognak segíteni, hogy majd szívből értékeld azt ,amit elértél, nem beszélve arról a jó ismétlem jó tulajdonságukról, hogy rutinossá tesznek. Ha majd az életed folyamán újra szembejönne egy olyasféle ellenállás, akkor tudod, hogy hogyan győzheted le. Hapedig teljesen más, akkor meg erőt ad, hogy sokat legyűrtél már és menni fog ez is. A sorsod nincs megírva, te alakítod az életed! Te nem egy robot vagy, ami be van programozva, hogy mit tegyen. Neked van szabad akaratod.
     Te neked nem kell rabnak lenni, nem kell, hogy az akadályok rabja legyél. Az álmaid túsza lehetsz, mert csak azok az igazi álmok, amik a rabjukká tesznek, egészséges értelemben. Ne feledj el élni! Légy önmagad! Higyj magadban! Légy határozott! Legyenek vágyaid, álmaid! S tanuld meg, hogy semmi nem állhat eléd, ha pedig mégis, akkor te képes vagy leküzdeni, mert te erős és legyőzhetetlen vagy. Tartsd észben, hogy az élet minden percét, tizedmásodpercét ki kell élvezni! Hiszen az élet egy hamar kialvó gyönyörű ajándék.

Farkas Péter

Sziasztook :D
Hamarosan jön pár új vers. Illeeeetvee hamarosan indul (elvileg) egy új blogom, ami eddig nagyon jónak mutatkozik mások szerint. :) Addig is amíg nem jön a vers, új blog, addig próbáljátok ezekkel a kis versekkel elfoglalni magatokat. :3
Haliii :D

Szerelem

Nem is tudom, hogyan mondjam el,
Szavakba ölteni ezt talán nem lehet.
Hogy mindig együtt legyünk Te és én,
Megteszek mindent mit ember megtehet.

Ha nem vagy mellettem szomorkodom,
Letörök és szüntelenül Rajtad agy alok.
Nem tudom Te mit szeretnél, de én
Ennél most már sokkal többet akarok.

Hogy ebből szerelem lesz előbb-utóbb?!
Én mindig is tudtam, nem csak sejtettem.
De mit beszélek itt Neked annyit, választ
Úgysem kapok.. Most hirtelen el is felejtettem..

Hogy Te csak a kenyér vagy az asztalon.

Farkas Péter

Nem felejtettem el a mai napot. :)